Alsószentmártonban az 1970-es évek végén - a sokác (horvát) lakosság kivándorlása révén - először alakult ki az országban homogén, tisztán cigányok által lakott település. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója által készített dokumentumfilm az előállt helyzetről, annak okairól, lehetséges következményeiről, a felmerülő nehézségekről, a lehetséges kiutak kereséséről szól.
Alsószentmárton 1100 fős község. Baranya Megyében, közvetlenül a horvát határ mellett, Siklóstól 7 km-re fekszik. Az oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S.Martino). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság. Az XVIII. században Drávaszentmártonnak hívták. A 18. században az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt. A 20. századig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.
A filmben megszólal az 1970 és 1980 között regnáló tanácselnök asszony, a helyi iskola igazgatója, a rendőrség képviselője, a TSZ elnökhelyettese és ágazatvezetője. És megszólalnak maguk, a cigányok.
A film sajtóvisszhangjára így emlékszik Békés Sándor "Az első évtized" c. könyvében:
1981. szeptember 30. - A Debrecenben megjelenő Napló sokadik lapként foglalkozott "Az első cigányfalu" című filmünkkel. "A film kapcsán jó, ha szembenézünk tennivalóinkkal. Ebben a kérdésben se szenvelgés, se a dramatizálás nem segít. A cigányok közöttünk élnek, közénk tartoznak. Ami érték, a mi értékünk, ami rossz, az közösen irtandó. Mert nekik is, mint mindannyiunknak, a jövő a legfontosabb." - írja a kritikus. Hasonló gondolatokat megfogalmazva, és ugyancsak elismerően írt a filmről a Kelet Magyarország, a Déli Hírlap és az Esti Hírlap is.
Rengeteg dolgot lehetne idézni, kiragadni, ezt azonban most mégsem teszem. A teljes film egyben adja ki az egészet, ma is aktuális, sőt ma igazán aktuális problémákat boncolgat, és mivel 33 éve készült, ezért rendkívül tanulságos, igazi hiánypótló alkotás azoknak, akiket érdekel a téma egy picit mélyebben is.
A film 1982-ben a Miskolci TV-Fesztiválon elnyerte a Kossuth Könyvkiadó különdíját.
Az első cigányfalu (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1981)
